Összegzés 4 pontban
Az Európai Kutatási Tanács (ERC) költségvetése a hétéves Horizont Európa programra 16 milliárd eurót tesz ki az EU-tagországoknak és a társult nemzeteknek az Európai Kutatási és Innovációs Keret (PCRI) program keretében. Franciaország autonóm a felsőoktatási politikájában? Nem, mert megfelel az ENSZ által ihletett, külsőleg kitűzött célok elérését célzó európai politikáknak. Az elmúlt 15 évben a kutatás és a felsőoktatás Franciaországban csendben átalakult, részben a Brüsszel által létrehozott angolszász liberális modellek hatására. A politikai spektrumon belül sok kutató aggódik e változások káros hatásai miatt. Franciaországban a kutatás finanszírozása szakértői értékelésen alapult. Ma minden projektnek meg kell felelnie az ideológiai kritériumoknak, még az előre meghatározott témáknak is. A francia kutatás tudományos autonómiájának megőrzése azonban elengedhetetlen a választott kutatói testületeken alapuló demokratikus jelleg és a szakértői értékelések érvényessége miatt.
1- Az objektív kutatás korlátokat szab az akadémiai szabadságnak: valójában a programozási törvény keretében finanszírozott nemzeti kutatási prioritások a Horizont Europe keretein belül hat klaszterbe integrálódnak, különös tekintettel a „kultúra, kreativitás, befogadó társadalom” pólusra. Ezek a klaszterek megfelelnek az Egyesült Nemzetek Fenntartható Fejlődési Céljaiban (SDG) megfogalmazott globális kihívásoknak. A francia költségvetések olyan mutatók segítségével mérik a nemzeti pozíciót a nemzetközi versenytársakhoz képest, mint a kifejezetten a kultúra területéhez kapcsolódó publikációk részesedése, vagy – itt csíp a cipő – magának a bizottsági iránymutatásoknak megfelelően.
2. Vegyük például a nemi tanulmányokat. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 79. cikkének (1) bekezdése megosztott hatáskört állapít meg az EU és a tagállamok között az Európai Kutatási Térség létrehozása érdekében. Az Európai Bizottság 2012-es ajánlása hat tematikus prioritást határoz meg, beleértve a „nemek közötti egyenlőség” integrálását a finanszírozott projektekbe, így alapértelmezett követelménnyé és értékelési kritériummá teszi. Az új európai stratégia ezért intézményi tervet ír elő a nemek közötti egyenlőségre vonatkozóan az uniós finanszírozásban részesülő intézményekben: terv nélkül nincs finanszírozás. A nemi dimenzió integrálása a kutatás és az oktatás tartalmába most abszolút prioritás. Ez a szakaszos megközelítés olyan új fogalmakat vezet be, mint az interszekcionalitás . A Horizont Európa 2021–2022-es munkaprogramjában a Kultúra, kreativitás és befogadó társadalom rész olyan elemeket tartalmazott, amelyek jogos kérdéseket kezeltek, miközben finoman átvették a „woke” kódokat. Ez lehetővé teszi, hogy az aktivistábban orientált „Woke” projekt jelentős finanszírozáshoz jusson a feminizmus, az interszekcionalitás, a nemi kérdések, sőt a strukturális rasszizmus kezelésével.
3. Franciaország proaktív ebben a megközelítésben: a francia Felsőoktatási és Kutatási Minisztérium maga is a „ nem” szót a „ gender ” szóval helyettesítette, ami egy erősen vitatható fogalom. Ez a változás először a 2016-os költségvetési javaslatukban jelent meg. 2019 óta a nemek közötti egyenlőség célkitűzése nem korlátozódik a 172-es program költségvetésére, hanem átfogó célkitűzéssé vált magának a kutatásnak a számára : a trükk megtörtént. Fontos megérteni, hogy ezért politikai mozgástér van, ha egy minisztérium úgy dönt, hogy újrafogalmazza az Európai Bizottság által kitűzött célokat.
4- Mit tegyek? A közelmúlt eseményei, mint például a Qatar Gates, rávilágítanak a Bizottságot érintő külső hatásokra. Franciaország ellenállt ennek a befolyásnak, mert történelmi szervezete olyan nemzeti intézményeket foglal magában, mint a CNU és a Tariq Ramadan, soha nem kapott széket Franciaországban.
- Alapvető fontosságú az elszámoltathatóság követelése az interszekcionális ideológia közvetlen finanszírozása során, amint az az „interszekcionális ökofeminizmusról” szóló 9 millió eurós európai pályázati felhívásból is látható.
- Abba kell hagynunk a DEI (diverzitás és befogadás) kritériumok propagálását; felidézzük, hogy Sabine Hossenfelder német fizikus egy hiányos EDI-kérdőív miatt elutasította a kvantumgravitációról szóló tanulmányi projektjét.
- Párbeszédet kell kezdenünk a Bizottság kulcsszereplőivel – a végrehajtó ügynökségekkel, kutatócégekkel és Franciaország állandó képviseletével.
- Kétségtelenül szükséges a kutatásra hatással lévő európai mozgalmak országos képviseletét informáló információs monitoring rendszerek kialakítása.
- Végül létre kell hozni egy, a CNU-hoz hasonló kutatókból álló európai szervezetet, amely az egyetemi lényegre helyezi a hangsúlyt – így a kutatók szabadon határozhatják meg kutatásuk irányait.
fejlesztés
Körülbelül tizenöt éve a kutatás és a felsőoktatás körülményei csendben felborultak Franciaországban, részben a Brüsszel által terjesztett angolszász liberális modellek hatására. Sok tanár-kutató aggodalommal tölti el e fejlemények visszás hatásait és az egyes biztosítékok feladását, amelyeket a francia egyetem két évszázadon keresztül épített ki a tudományos szellem szolgálatában. Franciaországban a kutatás finanszírozása szakértői értékelésből származott. Ezentúl a hivatalos kutatószervezetek által kiválasztottakat olyan testületek által megbecsült projektekre kapják, amelyek inkább politikai és bürokratikus, mint tudományos szférához kötődnek. Minden kutatási projektnek meg kell felelnie az ideológiai kritériumok listájának – ha nem maguk a kutatási alanyok vannak előre meghatározottak (úgy mondjuk, hogy „nyíl”). A francia kutatás értékelésének tudományos autonómiájának megőrzése azonban legalább két okból elengedhetetlen: 1) demokratikus jellege, mert a tanári-kutatói kollégiumok által választott testületeken alapul, 2) a szakértelem tudományos érvényessége. Ez a két szempont tűnik számunkra a tudományos szabadság és a megközelítések pluralizmusának legjobb biztosítékának. A tudomány válaszolhat a parancsokra; de a tudományok ismeretelméletének felfordulása a rendek szolgálatában zsákutcába fogja vezetni a Kutatást.
francia kutatáspolitika
Az ERC-nek a Horizont Európa 7 évére elkülönített költségvetés 16 milliárd eurót tesz ki, amelyet az Európai Unió 27 országának szenteltek, amelyhez hozzáadódik a 9. Európai Kutatási és Innovációs Keretprogramhoz (PRCI) társult országok finanszírozása. . Van Franciaországnak felsőoktatási és kutatási politikája? Nem, mert megfelel az ENSZ által ihletett európai politikáknak, amelyek célja a mások által kitűzött célok teljesítése.
A kutatási objektumok inflexiója a politika által
Célok szerinti kutatás?
A nemzeti kutatási prioritások, mivel azokat a kutatási programozási törvény fogja támogatni és finanszírozni, természetesen illeszkedik a nyolcadik pillér („Globális kérdések és ipari versenyképesség Európai Unió”) 6 klaszterének (franciául „pólus”) keretébe. Európai keretprogram „Horizont Europe[1]1 Olvassa el a frissítést az Európa honlapján ”, nevezetesen
• egészségügy;
• kultúra, kreativitás és befogadó társadalom;
• civil biztonság a társadalom számára;
• digitális, ipar és világűr;
• éghajlat, energia és mobilitás, élelmiszer, biogazdaság, természeti erőforrások, mezőgazdaság és környezet.
Ez a hat terület önmagában is kapcsolódik a Fenntartható Fejlődési Célokban (SDG-k) kifejezett főbb globális kihívásokhoz, amelyeket az ENSZ 193 tagállama, köztük Franciaország is ratifikálta [2] 2. Olvassa el az áttekintést az Európai Unió weboldalán . A Felsőoktatási és Kutatási Minisztérium által felügyelt vagy közösen felügyelt Kutatási és Felsőoktatási Tárcaközi Misszió (MIRES) keretében működő kutatási üzemeltetők teljesítményszerződései (COP-ok) előírják, hogy kutatási erőfeszítéseiknek összhangban kell lenniük a nemzeti kutatási prioritásokkal és a 2030-as Fenntartható Fejlődési Menetrenddel. A francia általános költségvetés által javasolt mutató a francia kutatás helyzetét követi nyomon fő partnereihez és versenytársaihoz képest. Célja ezért a fejlesztés folytatása, a MIRES-üzemeltetők tudományos teljesítményének nyomon követése alapján minden tudományos területen, amelyet a munkatársaik által készített tudományos publikációk arányában fejeznek ki. (14. oldal [3] 3 A dokumentum elérése , 14. oldal )

A francia tudományos produkció teljesítményének egyik mutatója a francia publikációk százalékos aránya az összes „Kultúra, kreativitás és befogadó társadalom” témával foglalkozó globális kiadványban. Megértjük a finanszírozás irányát az ébredt projektek felé, amelyek ösztönzik a „célok” elérését. Ezért azt látjuk, hogy az „objektív kutatás” valójában egy „kutatási keret” és egy olyan politikai kényszer, amely erősen nehezedik az akadémiai szabadságra.
A nem kérdése, esettanulmány
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 179. cikkének (1) bekezdése megosztott hatáskört állapít meg az Unió és a tagállamok között az Európai Kutatási Térség (EKT) létrehozására vonatkozóan, amelyet úgy határoztak meg, mint „amelyen a kutatók, tudományos ismeretek és a technológiák szabadon keringenek”. Az EKT végrehajtásának működési keretét az Európai Bizottság 17. július 2012-i ajánlása hozta létre, amely az EUMSz. célkitűzésének végrehajtását 6 tematikus prioritás köré szervezi:
• a nemzeti kutatási rendszerek hatékonyságának növelése;
• a transznacionális együttműködés és verseny optimalizálása;
• a munkaerőpiac megnyitása a kutatók előtt;
• a nemek közötti egyenlőség és a nemi dimenzió bevezetése a kutatásba[4]4 Olvassa el a frissítést az Európa honlapján , P. 23-24 ; ...
A finanszírozás megszerzésének feltételeit a Bizottság itt ismerteti [5] 5 Olvassa el a pontot az Európai Unió weboldalán . A „nemek” dimenziója a benyújtott projektek esetében: „ alapértelmezett követelménnyé, a kiválóság kritériuma alapján értékelt odaítélési kritériummá ” válik. Minden európai finanszírozásban részesülő kutatási projektnek – a feltett kérdések vagy a választott megközelítések révén – hozzá kell járulnia a nemek közötti egyenlőséghez. Az új európai stratégia kötelezővé teszi az európai finanszírozásban részesülő intézmények számára, hogy intézményi tervvel rendelkezzenek a nemek közötti egyenlőségre vonatkozóan. Nincs terv, nincs finanszírozás…
„A 2022-es és azt követő felhívások esetében a nemek közötti esélyegyenlőségi terv megléte minden olyan állami szerv, felsőoktatási intézmény és képzési szervezet számára támogathatósági feltétel lesz, amely részt kíván venni a Horizont Europe programban.
A részletek elolvasása során megtudhatjuk, hogy ez az európai stratégia öt tematikus területet javasol a tervekbe való beépítésre: „a nemi dimenzió integrálása a kutatás és az oktatás tartalmába”. Ez a változó terv új koncepciók, például az interszekcionalitás előtt nyitja meg az utat. A Horizont Európa 2021–2022-es munkaprogramjában, a „Kultúra, kreativitás és befogadó társadalom [6] 6 Olvassa el a pontot az európai weboldalon ” című részben a következő elemeket találjuk, amelyek – miközben jogos kérdéseket feszegetnek – finoman visszhangozzák az éberség kódjait, lehetővé téve ezáltal az inkább aktivista, mint akadémiai jellegű éberség projektek számára, hogy jelentős finanszírozást találjanak és alakítsák a jövőbeli kutatási tájképet:
- HORIZON-CL2-2021-DEMOKRÁCIA-01-03[7]7 Olvassa el a frissítést az Európa honlapján: Feminizmusok a demokrácia új korszakáért (9,9 millió EUR): A projektek a következő pontok némelyikével foglalkoznak: A feminista gondolkodás és a gender-elemzés modern elméleti kereteinek hozzájárulásának vizsgálata – beleértve például a gondozási etikát, az ökofeminizmust, az interszekcionális elmélet és inkluzív feminizmus, queer elmélet, maszkulinitástudomány –, valamint aktivizmus és politikai gyakorlatok, az alapvető politikai fogalmak megújításához.
- HORIZON-CL2-2022-DEMOKRÁCIA-01-02[8]8 Olvassa el a frissítést az Európa honlapján: A demokrácia és a polgári részvétel jövője (9,9 millió EUR): A javaslatoknak különös figyelmet kell fordítaniuk a polgári részvételben tapasztalható egyenlőtlenségekre, beleértve az etnikai hovatartozást, a nemeket, a kereszteződéseket és a digitális szakadékot, valamint fel kell tárni a jogorvoslati lehetőségeket és javaslatokat kell tenniük.
- HORIZON-CL2-2022-TRANSFORMATIONS-01-05: Nemek és társadalmi, gazdasági és kulturális szerepvállalás (9,9 millió euró): Fontolja meg, hogy a nemek és például az etnikai hovatartozás, a társadalmi származás, a vallás, a fogyatékosság és a szexuális irányultság metszéspontja hogyan befolyásolja az egyén helyzetét valamint a társadalomban és a társadalmi hierarchiában érvényesülő jogok, valamint az élet- és pályaválasztás.
Érdekes lehet elolvasni a HORIZON-CL2-2022-TRANSFORMATIONS-01-08: A faji, etnikai és vallási egyenlőség erősítése (9,9 millió EUR) (98. oldal) című dokumentumot is, amely a strukturális rasszizmust említi.

„nemek közötti egyenlőség”, „nemek közötti egyenlőség”: nemzeti kezdeményezés
Az Európai Bizottság 2012. július 17-i ajánlása kimondja: „a nemek közötti egyenlőség és a nemi dimenzió integrálása a kutatásba [9] 9 Lásd a pontot az Európai Bizottság weboldalán , 23. oldal. ” A francia Felsőoktatási és Kutatási Minisztérium azonban pont az ellenkezőjét teszi: egyoldalúan a „nem” szót „társadalmi nemmel” helyettesíti. A minisztérium költségvetési dokumentuma először 2015-ben, a 2016. évi költségvetési tervezetben idézi ezt az Európai Bizottság ajánlását [10] 10 Hozzáférés a dokumentumhoz a 187. oldalon: a 172. program 3. célkitűzése. Minden további költségvetési dokumentum ezt a kifejezést fogja használni. 2019 óta [PAP [11] 11 Annual Performance Project 2020], és így 2020-ban is [PAP 2021], a „nemek közötti egyenlőség és a nemi dimenzió bevezetése a kutatásba” célkitűzés már nem a 172. költségvetési program számára van fenntartva (lásd a „Multidiszciplináris tudományos és műszaki kutatás” alszakaszt), hanem a „Kutatás és felsőoktatás” küldetés általános bemutatásában kezdettől fogva kimondott célkitűzéssé válik, a „Bizottság legreprezentatívabb célkitűzései és mutatói” között (PAP 2020 [12] 12 Hozzáférés a dokumentumhoz a 21. oldalon, PAP 2021 [13] 13 Olvassa el a pontot az európai weboldalon a 23. oldalon). Tehát valóban van politikai mozgástér: ha az Európai Bizottság célkitűzést tűz ki, egy francia minisztérium a saját nézetei szerint átfogalmazhatja azt. Elképzelhető annak követelése, hogy a következő éves teljesítménytervben a francia megfogalmazást a Bizottságéhoz közelebb álló megfogalmazással helyettesítsék.
A hatások perspektívái
A közelmúlt eseményei, mint például a Qatargate, megmutatták, hogy a Bizottság érzékeny a külső hatásokra. Az iszlamofóbia fogalmának 2015 óta történő bevezetése a Bizottság kulturális területén jól példázza ezt a leküzdendő hatást. Különösen Franciaország mutatta be, hogy történelmi rendszere különösen ellenállt ennek a befolyásjátéknak. Különösen az a tény, hogy történelmi szervezete olyan nemzeti testületekre támaszkodik, mint a CNU, biztosította, hogy Tariq Ramadan sohasem kapott tanszéket egy francia egyetemen. Hangsúlyozni kell azt is, hogy ez a rekonstruált kutatási dinamika akadályozza a lényeges kérdések láthatóságát, különösen az afrikai társadalmak megértését illetően, amelyek de facto kikerülnek a bizottság által előre felépített olvasási rácsokból.
1/ Követelnünk kell az elszámoltathatóságot, amikor közvetlenül finanszírozzuk az interszekcionális ideológiát: 2021-ben Európa 9,9 millió eurós pályázati felhívást írt ki ökofeminizmus, interszekcionális elmélet és befogadó feminizmus, queer-elmélet témakörben[ A.ppel HORIZON-CL2-2021-DEMOKRÁCIA -01-03: Feminizmusok a demokrácia új korszakáért): „A projektek a következő pontok némelyikével foglalkoznak: A feminista gondolkodás és a gender-elemzés modern elméleti kereteinek hozzájárulásának vizsgálata – beleértve pl. a gondozási etikát, az ökofeminizmust, a kereszteződéselmélet és az inkluzív feminizmus, a queer elmélet, a maszkulinitástudomány –, valamint az aktivizmus és a politikai gyakorlatok, az alapvető politikai fogalmak megújításáig” (dőlt betűvel). Van ok a bizottság megkérdőjelezésére.
2/ Meg kell állítanunk a DEI-kritériumok ("Sokszínűség és befogadás") terjedését: Emlékezzünk vissza egy német fizikus, Sabine Hossenfelder, tudományának sztárjának sorsára, aki látta, hogy a kvantumgravitációval kapcsolatos projektjét elutasították azzal az indokkal, hogy elhanyagolta az EDI kérdőív kitöltését. Az interszekcionális ideológiához való hűség megtagadása megfosztotta a finanszírozástól, pedig a nők nem rohannak ezen a területen. Egy olyan nemzetközi biológiai folyóirat, mint a Cell, most felkéri a kutatókat, hogy nyújtsanak be „sokszínűség és befogadás” nyilatkozatot, amelyben meghatározzák, hogy „a cikk szerzői közül egy vagy több az LMBTQ+ közösség tagjaként azonosítja magát”.
3/ Kezdjen párbeszédet a Bizottság tárgyalópartnereivel, akik lényegében a következők: a végrehajtó ügynökségek (Kutatási és Kulturális), amelyek ellenőrzik a költségvetések szakaszait, és átültetik az irányelveket és az általános kereteket a költségvetési iránymutatásokba. Margrethe Verstagger, a kutatásért felelős dán biztos hivatala, Franciaország állandó képviselete a Bizottságnál (PermRep).
4/ A kutatást érintő európai mozgalmak nemzeti képviseletének tájékoztatására szolgáló információs monitoring létrehozása. És fordítva, képezzen európai biztosokat és tárgyalópartnereket kutatási kérdésekben. 5/ Hozzon létre egy európai testületet, az Európai Kutatási CNU-t, amely kutatókból áll. Vissza kell térnünk az ezer éves egyetem lényegéhez, és szabad utat kell adnunk a Kutatásnak, hogy meghatározza irányait.