Obszervatórium akadémiai etika
Menü - Menu

A kemény szerelemtől az egyensúlyig Ton Porc: Ezek az ostobán emberi kapcsolatok

Illusztráció a "Kemény szerelemtől a #MeToo-ig: ezek a bután emberi kapcsolatok" című cikkhez

A kemény szerelemtől az egyensúlyig Ton Porc: Ezek az ostobán emberi kapcsolatok

Claudio Rubiani

Biológus, a Kis Hableány Obszervatórium tagja.
A gyakran pusztán emberi fogalomnak tartott beleegyezés az állatvilágban is létezik, de változatos és olykor brutális formákban. Egyes fajok megtévesztő csábítási stratégiákat, mások kényszert alkalmaznak. Mégis úgy tűnik, hogy az ember az egyetlen faj, amely megcsonkítja vagy letakarja nőstényeit, hogy hatalmát érvényesítse, felveti a saját abszurditásuk kérdését.

Tartalomjegyzék

Illusztráció a "Kemény szerelemtől a #MeToo-ig: ezek a bután emberi kapcsolatok" című cikkhez

A kemény szerelemtől az egyensúlyig Ton Porc: Ezek az ostobán emberi kapcsolatok

 

Hozzájárulás, alapvetően állati felfogás?

Miközben a Le Monde hasábjait böngészte , Jacques Robert furcsa vitát kavart: a L'animal féministe (eléggé program!) című gyűjteményes műről kommentálva a cikkíró, aki láthatóan meglepődik, hogy tojást tojt, ezt írja: „A beleegyezés [...] első pillantásra lényegében emberi [...] Meg kell tehát jegyezni, hogy az erőltetett kapcsolatok viszonylag ritkák állatbarátaink körében.”

Ellenkrónikánkkal kapcsolatban egyszerűen a beleegyezésre és annak feltételeire koncentráljunk.

Bármelyik természetfigyelő megjegyezte már, hogy ez az úgynevezett emberi viselkedés alapvetően állatias, mint oly sok más a párkapcsolatok, és különösen a szexualitás kérdésében! A beleegyezés kétségtelenül a legkevésbé emberi viselkedés, sajnos! Vajon a Le Monde, ez a kacsa, amely a jelentés szentjánosbogárnak képzeli magát, most már csak káprázatos fehér liba?

 

Változatos szaporodási stratégiák az állatvilágban

A cikk az állatok beleegyezésének néhány jellemzőjét dolgozza fel, amelyek közül a legfontosabb a nőstények rövid termékenységi periódusa és a hím elfogadása, vagy akár választása közötti koordináció. Ha valóban van egy kifejezetten emberi tulajdonság, az az ovuláció és a párzási időszak közötti deszinkronizáció, a legjobb esetben kétoldalú megegyezés alapján. Ez arra késztet bennünket, hogy azt gondoljuk, hogy a beleegyezés nem adott az embereknek… és az állatoknak sem.

Vajon az embereknél a megtermékenyítés és a párzás disszociációja azt jelenti, hogy a „zabolátlan” beleegyezés emberi tulajdonság lehet? Nem igazán. Az óceánokban a tengeri férgek palolo éjszakája ugyanolyan intenzív, mint a Walpurgis-éj. Ami a királynő nászrepülését illeti, inkább Sade márkinál keressük a megfelelőjét, mint Walt Disney-nél. Valóban, a fiatal uralkodót több hím is behatolja, a hetedik mennyország gyötrelmeiben. Természetesen több száz drón továbbra is frusztrált, de szerinted féltékenyek? Egyáltalán nem, egyáltalán nem [1] ” becsukódott a tabucsapda: a plusz játékszer recseg, bumm, suss! A péniszt kitépik a törzsből. Auch, a tetőpont a csengők nélkül! A drónokat látni lehetett az Emmanuelle -ben, Ferreri Az utolsó nő című filmjében . Halálos szerelem. Végső bukás: úgy hullottak, mint a legyek!

 

Nemi erőszak és kényszerítés, emberi és állati gyakorlatok

Vajon a színlelt beleegyezés kifejezetten emberi, mint Judit vulpinikus módon történő lemészárlása a gonosz Holofernésznek, a skorpiónak, amely annyira biztos volt a farkában, hogy elvesztette a fejét? Egyáltalán nem. A szentjánosbogár, a Photuris versicolor nősténye más fajok nőstényeinek fényreakcióját utánozza, hogy vonzza a hímjeit, akiket aztán megtévesztenek... és felfalnak. Ezt az adaptív stratégiát évezredek óta alkalmazza számos faj. Kettős előnye van: egy rivális kolónia egy tagjának elpusztítása, és így a terület védelme, mint Judit az asszír betolakodók visszaverésekor, de egyben jó vacsorát is biztosít... és energiát ahhoz, hogy aztán a „megfelelő” hímmel párosodjon!

Szóval, mi marad akkor a kikényszerített szerelemből? Egyfajta vianista, erőszakos, deviáns, „ Bánts meg, Johnny” típusú szerelem ? Elég csak a kakas közeledésének – e jellegzetesen gall szimbólumnak – kitépett és összezúzott szegény tyúkfejekre nézni, hogy megértsük, hogy a férfiaknak nincs monopóliumuk az ilyen típusú bántalmazásban. A sebezhetőség kihasználása? A hím rákok, amelyek fogójukkal megragadják a frissen vedlett nőstényeket, még puha páncéljukkal védtelenné téve őket, szintén azt mutatják, hogy ezt a stratégiát sok állat alkalmazza.

Tehát, nemi erőszak. A biológusok a „traumás közösülés” eufemizmust használják. És nincs hiány nemi erőszaktevőkből! Például a Cimex nemzetségbe tartozó hím ágyi poloskák átszúrják az „elfogott” nőstények hasát, és spermiumot közvetlenül a hemolimfatikus keringésbe fecskendeznek. A nőstényeken múlik, hogy megtalálják-e az utat a petékhez! A nemi erőszak gyakorlata más fajoknál is megtalálható, beleértve a férgeket, tengeri puhatestűeket, bizonyos piócákat és a találóan elnevezett Harpactea sadistica pókot . Számos parazitafaj, az emberekhez hasonlóan és ugyanolyan szégyenletes módon, a tömeges nemi erőszakot „háborús fegyverként” használja, így rövidre zárva gazdafajuk természetes szaporodását, és biztosítva invazív elszaporodásukat.

Nem találtunk azonban az állatfajok között hímeket, akik erejük érvényesítésének egyszerű örömére csonkították meg vagy leplezték le a nőstényeket.

 

Végső soron nem az ostobaság az ember természete?

Oszd meg ezt a cikket

Facebook X LinkedIn

Válaszadási jog és hozzászólások
Szeretne válaszolni? Véleménycikk-javaslat benyújtása →

Ezeket is kedvelheted:

Francia Franciaország nélkül – Három mondat és egy tantétel

Emmanuel Macron három kijelentése a regionális nyelvekről, az afrikai frankofóniáról és a franciaországi arab nyelvről ugyanazt az alapvető zavart tárja fel: azt, hogy a franciáról úgy beszélünk, hogy nem a civilizáció nyelvének tekintjük. A regionális nyelvek nem voltak a nemzet ellenségei; a francia nyelv demográfiai vitalitása Afrikában nem törli el a francia történelmet; az arab nyelv jelenléte Franciaországban önmagában nem határozhatja meg újra nyelvpolitikánkat. A francia védelme nem azt jelenti, hogy elutasítjuk a többi nyelvet, hanem azt, hogy emlékezzünk arra, hogy a közös nyelv egyben emlék, követelmény és az elme fegyelme is.

Egy katasztrófa idővonala: hogyan került be a nemek közötti egyenlőség a francia felsőoktatási politikába

A 21. század fordulóján a felsőoktatásban a nemek közötti egyenlőség politikája még nem öltötte azt a megszokott formát, amelyet tizenöt évvel később a francia egyetemeken öltött. A feminista kutatások, a nők és férfiak közötti egyenlőséget előmozdító politikák, valamint a nők tudományos pályákon betöltött helyéről szóló viták mind megelőzték ezt. A századfordulón azonban számos országban egy másik megközelítés rendszerezése kezdődött: már nem egyszerűen az egyének megsegítéséről vagy az egyenlőtlenségek eseti alapon történő korrigálásáról volt szó, hanem az azokat előállító vagy újratermelő intézmények átalakításáról.
Amit még el kell olvasnod
0 %

Talán elő kellene iratkozni?

Különben mindegy! Bezárhatja ezt az ablakot, és folytathatja az olvasást.

    Nyilvántartás: